Megjegyzés: Ez a double
drabble (kétszáz szavas történet) Taemin szemszögéből íródott.
A kiindulópontot egy
szelet torta és egy személy utáni vágyakozás analógiájának gondolata adta,
amiért köszönet Nárcisznak.
Műfaj: double drabble, romantikus
Figyelmeztetés: yaoi és 14+
Órák
óta forgolódtam az ágyban, mely szinte már rácsok nélküli börtönné változott
számomra. Egyetlen gondolat, egyetlen érzés tartott ébren a korai szürkületben,
erőtlenül, mégis elszántan vezetve a konyha felé, míg az ablakokon beáramló
hűvösség arcomba tolta a reggel érkeztét.
Rád
vágytam. Testem sóvárgott érintéseid után, miközben bensőm egy szelet
gyümölcskrémes tortát kívánt.
A
hűtőből áradó hideg fény megborzongatott, összeszűkült szemekkel ragadtam meg a
lefóliázott tányért. Le sem vettem róla a szemem, míg nem értem vele az
asztalig; hosszan, vágyakozva néztem, ahogyan téged szoktalak figyelni.
-
Sosem vettél észre? – kérdeztem a tortaszelet fölé hajolva, mintha attól várnék
választ, majd lassan lehúzva róla a fóliát beszippantottam gyümölcsösen édes
illatát.
Végigsimítottam
a fehér csokoládémázon és a világos, selymes piskótán, s már porcelánfehér
lepedőre simuló testedet láttam magam előtt. A ragyogó, mázas cukordrazsék
borostyánszín szemeidhez hasonlítottak, melyekben most ugyanazt a sóvárgást
láttam fényleni, amit én érzek irántad; a kívánatos, cukorszirupba mártott
cseresznye pedig épp úgy kínálgatta édességét, ahogy ajkaid tették képzeletem
világában.
A
tortaszelet kacéran ingerkedett érzékeimmel, mint te szoktál, bár talán sosem
sejtetted, mennyire vágyom arra, hogy megízlelhesselek.
- Már
megint az étellel játszol? – rántott ki ekkor álomvilágomból Minho mély, vidám
hangja, arcomra rajzolva a szokásos, jól begyakorolt mosolyt, mely helyetted
társammá vált a valóságban.
...Ézemi...
Szabályosan éhes lettem:P Nagyon fincsi kis leírás volt ez a tortáról! :) és jól működött a hasonlat, megyek is keresek valami édességet :P
VálaszTörlésMost olyan jót mosolyogtam. :D Köszönöm, hogy írtál, és remélem, ízlett a nasi. :)
TörlésPrivátban már mondtam neked, hogy ez bizony valahogy inkább hangzik paródiának, mint komoly drámának! :'D Eszméletlen vicces, ahogy ott úgy szagolgatja meg taperolja a tortát, mintha Kibum lenne az. XDDDDDD És igazából csak a cukordrazsés résztől esik le az embernek, hogy te ezt komolyan gondoltad, egész addig egyáltalán nem drámai hatása van.
VálaszTörlésEz az egyetlen problémám a történettel, mert egyébként a tőled megszokott érzékletességgel van megírva, nagyon szép hasonlatokkal. Az elején azt a "míg az ablakokon beáramló hűvösség arcomba tolta a reggel érkeztét" félmondatot nagyon láttam magam előtt, nagyon tipikus reggeli érzet! :D Én is szoktam így csóringálni kaját a konyhából kora reggel. XDDDD
De a vége olyan szomorú. .__. Taeminnek nagyon kéne Kibum és nem kaphatja meg, és csak szomorúan mosolyog miatta... miután egy szelet tortával perverzkedett gondolatban. XDDDD
Már megint röhögök itt a kijelző előtt, hála az utolsó mondatodnak, pedig igazán fontos és érdekes dolgokat fogalmaztál meg. :-P
TörlésNagyon köszönöm ezt a visszajelzést; te mindig rávilágítasz arra, hogy hol szorít a cipő, mert biztos nem véletlen, hogy humorosnak érezted, amit én melankolikusnak szántam.
Erről a reggeles gondolatról pedig a legutóbbi novellád jutott eszembe. :-)
Örülök, hogy tetszett, és köszönöm a támogatásodat. <3
Érdekes hasonlat :) Szegény torta, jó hogy nem ismerte Taemin gondolatait :D Még ebben a rövid szösszenetbn is tartod a stílusod :) Szegény Taemint mindig szenvedésre ítéled, ejnyebejnye.
VálaszTörlésHú, ha a tortának öntudata lett volt volna, akkor bizony tényleg átmentem volna paródiába. :-D
TörlésIgen, igyekszem, de már magyon érzem, hogy újítanom, komolyítanom kell a témákon; neked szerintem jobban is fog tetszeni, amire készülök. :-)
Szegény Taeminnie... Magam sem tudom, miért teszem ezt ilyen sűrűn vele, talán mert túl sokszor láttam, hogy piszkálják a hyungjai, ő pedig kénytelen elviselni. :-P
Köszönöm, hogy írtál! *-*