Mikor a leginkább
hiszünk valamiben, valójában tévedünk; meggyőződésünk átlátszatlan falai
viszont eltakarják előlünk az igazságot. Egyetlen mód van csak, hogy
észrevegyük, amit nem láthatunk...
Megjegyzés: Ez egy drabble (száz szavas történet), remélem, tetszeni fog nektek.
Műfaj: drabble, romantikus
Figyelmeztetés: yaoi és 12+
-
Mit csinálsz? – vetette hátra fejét Jonghyun a mögötte álló Taeminre pillantva,
aki vállait kezdte masszírozni.
- Csak
egy kicsit – hajolt füléhez a fiatalabb – ellazítalak, hyung. – Az idősebb
megborzongott, ahogy a fiú forró lehelete nyakát cirógatta.
-
De...
-
Tudom, hogy szükséged van az érintésre, hiába is tagadod. – Ujjai már a másik
kulcscsontjánál kalandoztak, ahogy pólója alá csúszva bőrét simogatták.
-
Taemin, ne... – Jonghyun megragadta a kezeket, szorítása azonban úgy vesztett
erejéből, ahogy a maknae csábító ajkai közeledtek az övéihez.
-
Kérlek, engedd, hogy szeresselek. – Hirtelen szemben találta magát Taemin
csillogó szemeivel, melyeknek képtelen volt nemet mondani.
Ekkor
azonban megszólalt az ébresztőóra, s az álomkép szertefoszlott...
...Ézemi...
Aj, de szomorú T_T Olyan kis rózsaszínesen-szerelmesen-szexin-szomorú... Furcsa ez az érzelem-kombó, pláne ilyen rövid történettől~ De nagyon tetszik!
VálaszTörlésNagyon örülök, hogy ilyen vegyesen is elnyerte a tetszésed, és hálás vagyok ezért a sok támogatásért. <3 Köszönöm! *-* :*
TörlésTe... ha azokat az átkozott gondolatokat láttad volna, amikor az utolsó egy még átkozottabb mondatot elolvastam, elbújtál volna a sarokba sírni xD
VálaszTörlésSzerintem igazán jó lett, még ebbe a néhány szóba is megjelent Taemin "erőszakossága", miszerint mindenféleképpen akarja Jonghyunt, és Jonghyun "félelme" a szerelem iránt.
Viszont azt megkérdezhetem, hogy kinek az álma volt ez? Vagy az direkt a fantáziára lett bízva? :)
Viszont amit nagyon sajnálok... hogy nem hosszabb :( Kár, hogy nincs olyan, hogy double-drabble :'D
Ajajj... :D Igazság szerint Taeminből én sok mindent kinézek, Jjongot pedig pont ilyennek érzem most. Úgy gondoltam, Jjong álma ez, hisz' tudtán kívül ő szeretné ezt igazán. Hmm... dupla drabble nem lesz, de novella lesz még velük, ezt borítékolom. :D
TörlésHmm, már alig várom *-*
TörlésÉn is! *jelentkezik*
TörlésSzeretlek titeket! <3 <3
TörlésJajjj ez olyan kis ... hat szép álom volt. Szívesen álmodnék én is ilyet az biztos. De mégis olyan szomorkás hangulatú volt.Nagyon jól megírtad, és imádtam megint. Szeretem nagyon amikor ilyen hirtelen ötleteid támadnak :) :* <3 Remélem sok ilyen lesz még :)
VálaszTörlésÚjra csak megköszönni tudom, a kedves szavaidat, nagyon jólesnek! <3 Jaaj, és legközelebb nem felejtek el szólni! :)
TörlésLesz még ilyen, igen... :P
:DDDDD Ez de jó volt!!!! És még tökéletesebb, hogy csak álom! :P Na jó, nem gonoszkodom. Bár, kicsit azért mindig rosszul esik a JongTae, de tőled még azt is elolvasom. Főleg, mivel a drabble-jeid szerelmese vagyok. ^^ Amúgy nagyon jó lett, tényleg. Tökéletesen visszaadtad egy tipikusan szomorkás, de mégis szerelmetes rövidke álom érzetét, amit az ember kínjában és vágyakozásában alkot magának, mert legalább ott kiélheti magát. És tényleg olyan volt, hogy kb. Jjong elfojtja magában az érzéseit a valóságban, az ébrenlétben, mondván, hogy neki nincs senkire szüksége, és közben meg az álmai meghazudtolják, hogy dehogyis nem. Jé, most esett le, hogy erről szólt a bevezető. :$ Mindig elszoktam olvasni, most is így tettem, de a történet elolvasása előtt nem szoktam érteni, hogy miről beszélsz. :D
VálaszTörlésMost olyan jót vigyorgok. :D Tudom, az ilyesmi nálad csak Key-nek van megengedve, de... Taemint annyira el tudom így képzelni Jonggal.
TörlésÉs annyira jólesik, hogy sikerült átadni, amit szerettem volna, pontosan úgy, ahogy szerettem volna. <3
Hát, az nem tudom, hogy jó-e, hogy az olvasás előtt nem érted, miről van szó; bár ha ez a kérdés vesz rá az olvasásra, csak nem rossz. :)
Nagyon köszönök mindent! <3
Van, amikor értem. :DDD Most kb. úgy voltam vele, hogy a bevezető hosszabbnak tűnik, mint maga a drabble, szóval hagyjuk, majd kiderül, mit is akartál mondani. :P
TörlésAmúgy tényleg van, hogy sejtem, hogy akkor most miről is fog szólni az egész, de ez eléggé körmönfont és ködös volt, hogy teljesen megtévesszen, hogy ne tudjam, mit hozol ki belőle, de éppen ezért érdekeljen. :)
És igen, csak Bummie-nak engedem meg az ilyesmit. De sebaj, most gyorsan lejátszom a fejemben még egyszer a jelenetet és Kibumot képzelem oda. ^^ :)